2010. február 14., vasárnap

Több dolog között a panír az egyik, ami egy ideje fejtöréseim tárgyát képezi. Ugyanis a három alkotóeleméből egyiket sem eszem meg. A tojást mint már korábban írtam azért nem, mert allergiás vagyok a fehérjére, a sárgája viszont önmagában nem felel meg erre a célra (bár még nem próbáltam , de így sejtem, meg akkor mindig válasszam szét, mit csináljak a fehérjével, stb. stb., nem kell nekem ez a sok probléma...:D). A fehérliszt és a hagyományos zsemlemorzsa pedig ugye helyettesíthető lenne, de ezzel kapcsolatban is nehéz helyzetben vagyok. A liszttel azért, mert a párom - aki azt leszámítva, hogy ő is vega, nem igazán követi az elveimet, csak akkor eszik "egészségeset" amikor én főzök neki - nem szereti amikor egy kaján érzi hogy teljes kiőrlésű lisztből van - én ezt csak úgy mondom, hogy nem szereti, ha "egészséges íze" van...:) Így hát teljes kiőrlésű liszteket akkor használok, amikor vagy csak magamnak főzök, vagy pedig nem kell sok liszt az adott ételbe, ezért kísérletezgetek többek között inkább rizs-, zab-, csicseriborsóliszttel, mert bár azoknak is van ugye ízük, viszont nem "egészséges ízük", úgyhogy ezeket a párom is megeszi. Szóval a lényeg annyi, hogy egészen biztosan tudom, hogy a panírt nem enné meg teljes kiőrlésű liszttel készítve. A zsemlemorzsával pedig az a probléma - hiszen azt is helyettesíthetném ugye teljes kiőrlésű és élesztő nélküli morzsával, de ezt a változatát nem igazán szeretem, magam sem tudom miért. Hozzátenném még azt is, hogy nem is viselkedik úgy ahogy én azt szeretném, vagyis hamar megég, tele lesz vele az olaj, stb. Szóval nem nagyon tetszik nekem ez a fajta zsemlemorzsa. Úgyhogy gondolkodom jó ideje, hogy hogy is oldjam meg ezt a panír dolgot. Csicseriborsóliszttel már zajlottak ilyen jellegű kísérletek, és nagyjából elégedett is voltam - majd egyszer írok erről - , de nem bundázhatok mindig abba...:) Szóval a mai ötletem az volt, hogy kipróbálom a kukoricaliszt-kukoricapehely kombinációt (ez utóbbit csak azért mert úgy izgatott, hogy milyen lesz az ha megsül, meg nem voltam benne biztos, hogy ropogós lenne a külseje ha csak lisztet teszek rá - ha valaki e téren okosabb nálam világosítson fel :D). Szóval ez volt a mostani panír, azt kell mondjam bevált - sajnos csak a felénél jöttem rá hogy hogy kell vele ügyesen bundázni a zöldséget, ezt majd mindjárt kifejtem...;)
Az édesburgonya szintén egy olyan dolog, ami régóta izgat már, hogy milyen az vajon. Na most kipróbáltam, és egészen fantasztikus (azt ugyan nem mondom hogy rá fogok szokni mert annyira azért nem olcsó, de azt már legalább elmondhatom hogy egyszer megkóstoltam :)). Szóval nagyon finom volt, valahol olvastam hogy olyan íze van mint a sütőtöknek csak még finomabb, és tényleg...:) (Én a sütőtököt egyébként nem szeretem ez meg nagyon ízlett, úgyhogy ezek szerint tényleg finomabb :)). Mondjuk túl nagy adagot nem tudnék belőle egyszerre megenni, mert annyira elszoktam az édes íztől, tekintve, hogy már régóta nem eszem cukrot, hogy a végén már kicsit túl édesnek is találtam. De összességében tényleg nagyon finom.
Szóval amire szükséged lesz (ezt én most csak magamnak csináltam de nem tudtam megenni csak a felét, szóval személyenként lehet számolni a felével). A zöldségeknél azt írom inkább, hogy hány szeletet vágtam belőlük (a lentebb leírt módon):

6 szelet sárgarépa
6 szelet cukkini
6-8 közepes karfiolrózsa
2 közepes édesburgonya (batáta)
kukoricaliszt
kukoricapehely

Elkészítés:
Először meghámozod a batátát, majd közepes hasábokra vágod, és kiolajozott tepsibe teszed, meglocsolod kis olívaolajjal, rányomsz egy-két gerezd fokhagymát - legközelebb inkább fokhagymasóval szórnám meg mert így most semmit nem éreztem a fokhagymából Most azért készítettem egyébként ennyire "natúran", mert ezt is valahol olvastam hogy elsőre így érdemes megkóstolni (nyilván, különben nem tudnám meg milyen az igazi íze). Szóval ezt berakod sülni, addig elkészíted a többit (félidőben megfordítod a hasábokat, nekem összesen olyan 15-20 perc alatt sült meg szerintem, de hozzáteszem hogy az én sütőm nagyon erős). Meghámozod a sárgarépát és a cukkinit. A répából kb. 4-5 centis "karikákat" vágsz, majd azokat hosszanti irányban 3 felé vágod (ha kisebb a répa lehet kettőbe is), majd az így kapott "lapocskákat" egy picit előpárolod/főzöd, csak épphogy ne legyen nyers. A cukkinit kb. 1 centi vastag karikákra vágod. Egy tálban összekeversz kukoricalisztet és összetört kukoricapelyhet (én ezt csak kézzel megmarkolásztam) annyi vízzel, hogy enyhén folyós masszát kapj - ennél nem mértem a mennyiségeket sajnos, csak úgy ránézésre csináld :). Fűszerezed tetszés szerint - nálam most a Mediline-os csodagrill nevű fűszerkeverék került bele. Néha lehet hogy után kell önteni egy kis vízzel, mert a kukoricapehely beszívja. Felraksz olajat egy serpenyőben. Beleforgatod a masszába a répát, a cukkinit és a karfiolt, jól megmártod, hogy lehetőleg ne essen le az egész mire beleteszed az olajba :) - persze nem ragad ez úgy mint egy igazi panír, csak úgy nagyjából marad rajta (a karfiolt mondjuk egész szépen befedte, a cukkininál meg a répánál meg a felétől úgy csináltam, hogy szépen rákentem-tapicskoltam mind a két felére a kis ujjaimmal, úgy egészen korrekt lett a végeredmény), és egyből teszed be az olajba, ahol mind a két felét aranybarnára sütöd.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése