Jucikonyha

Ez volt nálunk a mai menü. A házilag történő szejtán (búzahús) készítésről először Katánál olvastam az "Édes kötelesség"-en, amiről addig vele és sok mással egyetemben én is azt gondoltam, hogy valami rettentő bonyolult dolog. Nos a poszt hatására én is erőt vettem magamon és kipróbáltam, és azóta rendszeresen készítek, mert nagyon megszerettük, és mert muszáj néha valami húspótlót használnom az állaga miatt bizonyos receptekben, teszem azt bolognai például - bár abban még pont nem próbáltam, lévén vega volnék ugye vagy mi, szóval nincs egy darab húsdarálóm se...:D Régen szóját használtam, de arra is most éppen allergiás vagyok, szóval az nekem nem egy jó megoldás, úgyhogy innen jött az ötlet hogy meg kéne végre próbálkoznom a szejtánnal, hátha mégsem kell az elkészítéséhez varázserő...:) Eddig még többnyire csak kockákban próbáltam ki, gyros-ban például, meg egyszer megsütöttem szeletben de borzasztó rossz lett, alig tudtuk elrágni, úgyhogy ez még kísérleti stádiumban van nálam, meg gyűjtöm szorgosan az infókat hogy hogy lehetne szeletben is megsütni anélkül hogy rágós lenne. Viszont a minap olvastam valamelyik posztban szintén Katánál, hogy ő szokta csíkokra vágva csinálni, így úgy döntöttem, hogy most ezzel próbálkozom. Szóval így született ez a recept.

Hozzávalók:
5-6 közepes szelet szejtán (személyenként 2-3)
1-2 ek szezámmag
20 dkg kukoricadara
1/2 doboz zabtejszín (125 ml)
1-2 ek sörélesztő pehely
1-2 ek keményítő (búza, kukorica, vagy bármilyen jó)

Elkészítés:
A polentához felforralsz 6 dl közepesen sós vizet, majd kevergetve apránként beleszórod a kukoricadarát, és utána addig kevered tovább, amíg besűrűsödik. (Igazság szerint a tegnapi kuszkuszhoz hasonlóan a hagyományos elkészítése ennek is máshogy lenne, mert ott ha jól tudom, vagy 45 percig kellene kevergetni, de ezt még szintén nem próbáltam ki úgy és most nem is volt hozzá lelkierőm.) Leveszed a tűzről, lehet bele keverni ilyenkor egy kis vajat vagy olívaolajat esetleg vagy sót ha még kell bele, majd kiöntöd egy vékonyan kiolajozott szögletes edénybe (én egy kisebb tepsibe szoktam), jól elsimítod, hogy egyenletes vastagságú legyen és sima legyen a teteje (minél gyorsabban dolgozz vele mert ahogy hűl, közben már elkezd kötni.). Amíg ez megkeményedik, elkészíted a szószt. A zabtejszínt megmelegíted, beleteszed a sörélesztőt, fűszerezed ahogy szeretnéd (nálam most megint a tegnap emlegetett Spar-os fűszerkeverék került bele), majd beleszórod a keményítőt és kevergeted amíg besűrűsödik. (Esetleg tehetsz bele egy kis vajat is, de az már akkor egy laktovega történet ugye.) Ezután berakod edényestől a hűtőbe, hogy tálaláskor ne forró legyen csak ilyen szobahőmérsékletű (szerintem úgy jobbak a szószok de ki ahogy szereti :) ). Ha a polenta megkötött, felszeleteled kb. olyan 1 centi vastag négyzetekre, majd azokból a képen is látható háromszögeket vágsz. Ezeknek mindkét felét közepes mennyiségű olajon (épp csak félig lepje el a serpenyő alját) - az olíva az igazi ehhez - aranybarnára sütöd. Amíg sülnek, elkészíted a szejtánt. A szeleteket vékony csíkokra vágod, majd kevés olajra rádobod egy serpenyőbe fűszerekkel - nálam most fokhagymasó, illetve a dm-ben kapható Alnaturás 500 g-os kiszerelésben kapható Krauter Salz nevű fűszerkeverék került bele. Akkor jó, ha már szép barnák és ropogósak. Röviddel azelőtt, hogy kész lenne, beledobod a szezámmagot is hogy az is kicsit megpiruljon. Kész.