Ezt még otthon csináltam anyuméknál. A csicseriborsó pogácsa receptje az egyik szakácskönyvemből van, és nagyon beindította nemrég a fantáziámat, mert sosem sikerült még az én étkezési szokásaim szerint olyan falafelt csinálnom, ami olyan igazán nagyon jó lett volna, lévén, hogy szinte az összes receptbe kell zsemlemorzsa és/vagy tojás, és anélkül meg elég nehéz, de amikor sikerül akkor is meglehetősen száraz lesz a végeredmény. Most rátaláltam erre a receptre, amiben ugyan nem golyók vannak formázva mint ahogy az a legtöbb falafel receptben szokás, de attól még az csicseriborsó fasírt. Szóval ebbe a receptbe eleve nem is kell tojás, és ami nagyon érdekes, hogy bulgur viszont van benne. Leginkább ez tetszett meg, mert a bulgur is már régóta izgat, és múltkor végre kipróbáltam - arról el is felejtettem bejegyzésben megemlékezni - , de mindenesetre nagyon bejött nekem is és a páromnak is, úgyhogy megtartjuk...:D A köret nekem most ilyen volt, de ezt nem is írom le mert mindenki úgy variálja ahogy akarja....25 dkg csicseriborsó
10 dkg bulgur
7 dkg bármilyen dara (a recept szerint durumdara kellene, de én sima búzadarát használtam pl.)
2 gerezd fokhagyma
bármilyen vegyes zöldség, amilyeneket szerettek
A csicseriborsót előző este beáztatod (tehetsz bele kis szódabikarbónát de ne sokat mert beveszi az ízét), majd szódabikarbónás vízben puhára főzöd. A bulgurt leforrázod, és állni hagyod 10-15 percet. Botmixerrel pépesíted a borsót, hozzáadod a bulgurt, a darát, 1 csokor aprított petrezselymet, 1 tk őrölt köményt, 1 tk őrölt koriandert, 2 ek. citromlevet, cayenne-borsot, sót, és a fokhagymát. Fél óráig állni hagyod, majd vizes kézzel fasírtokat formázol belőle. Én ebben az esetben is a sütőben sütést részesítem előnyben, mivel kevés olajban nem lehet olyan szép egyenletes barnára sütni a külsejét ez most úgy sült de másodszorra már én is sütőben csináltam és sokkal jobb volt a végeredmény -, a bő olajban sütést pedig nem igazán kultiválom, illetve úgy vettem észre, hogy amíg nem "melegszik bele a munkába" a serpenyő - de lehet, hogy csak az enyémekkel van baj :D - , addig a fasírtok nagyon porladnak, vagyis gyakorlatilag "beleolvadnak" az olajba és szétesnek ahelyett, hogy megsülnének. (A lencse is hasonlóan viselkedik ha fasírtot csinálok belőle, ez még egyelőre találgatásaim tárgyát képezi, hogy bizonyos hüvelyeseknél miért tapasztalom ezt.) De ettől függetlenül is az utóbbi időben rászoktam, hogy minden fasírtot sütőben sütök, több okból. Egyrészt, mivel többnyire nem használok tojást és lisztet, ezért az általam készített fasírtokat elég nehéz kezelni, így időnként velem is előfordul, hogy szétesik egy pár - pedig én már gyakorlatozom ezzel egy ideje...:) Erre remek megoldás a sütőben sütés, mivel ott csak golyókat raksz bele (vékonyan kiolajozott tepsibe!) és jól rátenyerelsz :), mire meg meg kell fordítani az egyik fele már kemény, így nem okoz gondot a művelet, szemben a serpenyős megoldással. Másrészt nem kell fél napig állni mellette, mivel egy sütőlapra akár az összes fasírtot ráteheted egyszerre, és csak annyi dolgod van, hogy félidőben gyorsan átforgatod mindet. Harmadrészt pedig sokkal egyenletesebben átsülnek a fasírtok, sokkal ropogósabb a külsejük (viszont a belsejük puha marad), illetve azt is észrevettem, hogy sokkal ízletesebbek is, a sütőben sütés valahogy jobban kihozza az ízeket, és érdekes módon a csicseriborsó fasírt például egyáltalán nem száraz, pedig ez olajban sütésnél gyakran előfordult velem - persze gyanítom, hogy ez esetben ebben nagyban közrejátszott a bulgur is. Szóval én már abszolút sütőben sütés párti vagyok...:D
