A következő címkéjű bejegyzések mutatása: joghurt. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: joghurt. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. november 8., hétfő

Tojásos burgonya

Kép ehhez sem készült most, mert szokás szerint elfogyasztottuk mielőtt fényképezésre került volna a sor...:D Ez a receptem is úgy van valahonnan, és már sokszor olvasgattam, de sosem csináltam még meg valamiért...:) Aztán míg nem ehettem tojást addig nem is csinálhattam volna meg, de most, hogy kezdem néha ismét használni, megcsináltam. Végtelenül egyszerű recept - bár nekem szerintem nem sikerült ezt most maradéktalanul megvalósítani, de erről majd a végén.

Hozzávalók:
1 kg burgonya
3 tojás
2 dl natúr joghurt (az eredeti recept szerint tejföl)
1 ek. olaj
só, szerecsendió
+ én még tettem hozzá pirospaprikát, borsot és fokhagymát is.

Elkészítés:
A krumplit megtisztítod, kb. 1 cm-es karikákra vágod. Leöblíted, majd forró serpenyőbe teszed - a recept nem tesz említést zsiradékról, így feltettem hogy száraz serpenyőbe kellene tenni, de ez nekem túl merésznek tűnt, így tettem az aljára egy icipici vizet nehogy leégjen. Megsózod, lefeded, majd puhára párolod - közben néha ránézel, és töltesz még alá vizet ha elfogyott. Közben a tojásokat, a joghurtot és az olajat habosra kevered és beízesíted. Ha kész a krumpli, rácsorgatod a masszát, és közben falapáttal folyamatosan forgatod a krumplikat - így kell a recept szerint csinálni, mert, ha jól értelmezem, az volna a cél, hogy a massza rásüljön a karikákra, de nekem ez nagyon nem sikerült, csak ilyen trutymák lett, mint a rántotta. Ha valaki tudja hogy én rontottam-e el valamit és ha igen, mit, vagy csak szimplán a recept volt sz.r, akkor ötleteket, tanácsokat szívesen fogadok...:) Szóval ennyi, mindenesetre, ha szép nem is volt, de finom igen!:)

2010. szeptember 12., vasárnap

Ez volt a tegnapi vacsora, és nagyon tetszett nekünk...:)4 féle mártogatóst készítettem hozzá: egy kapros-uborkás-joghurtosat, egy paradicsomos salsát, egy tejszínes-kukoricásat, és egy hummuszt, azaz csicseriborsókrémet.

Ami kell hozzá:
A lepényekhez (kb. 12 darabhoz)
kb. fél csomag tönkölyliszt (vagyis fél kg) - tönkölylepény ide vagy oda, nekem csak olyan 5-6 lepényre elegendő volt itthon, így miután elfogyott, kénytelen voltam teljeskiőrlésű búzaliszttel helyettesíteni...:)

Szóval fogod a lisztedet és készítesz belőle egy egyszerű, vegánra reformált palacsintatésztát: vagyis kimarad a tojás és a tej - már ahol tenni szoktak bele - , tehát csak vizet teszel hozzá és olajat...:) Én a hagyományos palacsintatésztánál sűrűbbre szoktam csinálni, egyrészt hogy ne essen szét, mivel tojás nélkül készül, másrészt, hogy ne legyen nagyon víz íze - növényi tejből én a zabtejet szeretem, de az a tapasztalatom hogy az, mivel elég édes, nem alkalmas arra, hogy ételekben helyettesítse a tehéntejet, mert főzés hatására még intenzívebb lesz az édessége, és így számomra túlságosan dominál az édes íz. Tehát fogod a masszát, és nagyon kevés olajban - vagy akár anélkül - közepes méretű és vastagságú lepényeket sütsz - tehát kistányérba valót...:)

A szószok:
Joghurtos szósz:
Egy kis darab (kb. 10 centinyi) kígyóuborkát felkockáztam, beletettem egy kis tálkába. Hozzáraktam natúr joghurtot - kb. 3/4 pohárnyit de belemehet akár az egész is, belenyomtam 4 gerezd fokhagymát, raktam bele citromlevet (1-2 teáskanálnyit), és szórtam bele fagyasztott kaprot és snidlinget, jó sokat.:) Majd az egészet botmixerrel jól összekevertem addig, míg az uborkák "elvesztek".:)
Salsa:
1 közepes fej vöröshagyma felét szintén felkockáztam. Fogtam egy paradicsomot, leforráztam, lehúztam a bőrét, ezt is felkockáztam (meg persze kicsumáztam természetesen :)). Tettem hozzá egy kis paradicsomsűrítményt - 1-2 evőkanálnyit talán - , 2-3 gerezd fokhagymát, sót, mediline-os mexikói fűszerkeveréket, és 1 teáskanálnyi házi piros aranyat a múltkori otthoni szerzeményből. Botmixer, összekever, kész.
Tejszínes-kukoricás szósz:
4-5 evőkanálnyi fagyasztott kukoricát puhára pároltam, és hozzátettem egy fél zabtejszínt. Mivel nagyon szeretem a kukorica jellegzetes ízét, nem akartam elrontani azzal, hogy agyon fűszerezem, így csak sót és szerecsendiót tettem hozzá - de utólag belátom, hogy talán kellett volna még beletenni valamit. Sebaj, majd legközelebb, azért így is jó volt!:)
Hummusz:
Hát, be kell vallanom, hogy nagy disznó voltam most, ami a hummuszt illeti, mert elég nagy szentségtöréseket követtem el. Hogy úgy mondjam, kissé....khm..."instant" megoldásokat alkalmaztam. :) Nevezetesen az történt, hogy elfelejtettem beáztatni csicseriborsót, konzerv meg nem volt kéznél, ellenben csicseriborsóliszt igen, szóval disznó módon abból csináltam...:) Sőt, nem volt igazán energiám már szezámmagot őrölni sem - mivel ebbe eredetileg tahini, azaz szezámmag krém szükséges, amit én házilag készítek el - , így abból is a készen kapható "szezámsó" nevű port tettem bele (ami egyébként csak ledarált szezámmag és só :)). Tehát ezekkel a hozzávalókkal a következőképpen készült a hummuszom: a csicseriborsólisztet (na hát ebből fogalmam sincs mennyit tettem, szerintem olyan 6-8 evőkanálnyit) összekevertem egy kicsi vízzel - vigyázat, a csicseriborsóliszt a darákhoz hasonlóan viselkedik, tehát egy kicsit megszívja magát vízzel ha hagyjuk állni pár percet, szóval lehet, hogy hozzá kell még tenni. Tettem bele még kb. egy evőkanálnyi olajat, 1-2 evőkanál szezámsót, ugyanennyi citromlevet, 2-3 gerezd fokhagymát. Ha jól emlékszem csak sót, borsot, és szegfűborsot tettem bele.
Kész. Ezekbe lehet szépen mártogatni kézzel a lepénykéket. Jó étvágyat!


2010. július 26., hétfő

Polenta steak vajas-snidlinges bulgurral, fűszeres paradicsommártással


Nos, régóta most először csináltam valami olyan kaját, amit nem 10 perc alatt lehet összedobni - bár hozzátenném, hogy ez sem tart órákig azért - , és azt kell mondjam, hogy nagyon elégedett voltam a végeredménnyel, elég jó volt az összhatás, szóval máskor is meg fogom csinálni - alkalomadtán esetleg továbbfejlesztve is akár. Szóval amikre szükségem volt hozzá:

A polentához:
6 dl víz
20 dkg kukoricadara
diónyi vaj
kb. 1 teáskanál só

A bulgurhoz:
1 csésze bulgur
1 1/2-2 csésze víz
tetszőleges zöldségek (én ha jól emlékszem sárgarépát, póréhagymát és cukkinit tettem bele - előbbi kettőből 1-1 szálat, utóbbiból egy közepes felét)
snidling
diónyi vaj

A mártáshoz:
2 szem paradicsom
3-4 gerezd fokhagyma
2-3 evőkanál natúr joghurt
kb. 1 evőkanál citromlé

Először megfőzöd a polentát, hogy hogyan, arról már írtam korábban, bár gondolom sokaknak értelemszerű...:)
Kiteríted egy edénybe, lehetőleg kb. egyujjnyi vastag legyen - bár ha nem megy az sem baj, legfeljebb elvágod a végén egyujjnyi vastagra :). Amíg ez hűl, addig elkészíted a bulgurt. A zöldségeket hozzá felteszed párolódni, a bulgurt beleteszed a gyöngyöző, ízesített vízbe, egyet rottyantasz rajta, majd lefedve állni hagyod. (Természetesen mindez egy edényben is elvégezhető, én most így csináltam, legfőképpen azért, mert az a sejtésem/tapasztalatom, hogy a bulgurnak, ha főzöd, nem csak állni hagyod, akkor jóval kevesebb idő kell, mint a zöldségeknek.) Ha kész a bulgur, belekevered a vajat, megszórod snidlinggel, lehetőleg ne szárítottal, hanem vagy frissel, vagy fagyasztottal, majd ha készek a zöldségek, belekevered azokat is, utánfűszerezel tetszőleges fűszerekkel.
Elkészíted a szószt. Ehhez a nyers paradicsomokat néhány percre forró vízbe mártod, ezután már könnyen le tudod húzni a héjukat. Durvára vágod, hozzáadod egy tálban a joghurtot, citromlevet, belenyomod a fokhagymát, majd jól megfűszerezed, lehetőleg valami mexikói fűszerkeverékkel, hogy salsa szószhoz hasonló ízhatást érjünk el (ugyanis a polenta külseje megsütve kicsit hasonlít a nachoshoz/tortilla chipshez, ki ahogy hívja :), érthető okokból, és ehhez rendkívül jól passzol a salsa szósz, mint az szintén ismeretes :), ami ehhez hasonlóan készül - legalábbis amit én csinálok :)). Szóval valami mexikói keverék a legtutibb ehhez (Mediline-nak csinálnék ezúton reklámot ismét :)), de ha ez nem is jön össze, én azt tanácsolom, hogy azért egy kis chilit legalább dojál bele pluszban - én a mexikói mellett is szoktam még, pedig abban is van...sőt, amit akkor nem jutott eszembe beletenni, csak most az íráskor, de legközelebb tuti kipróbálom, az a házi piros arany. (Jóanyáméktól jutottam hozzá nemrégiben egy üveggel, csak egyszerű ledarált friss pirospaprika, sóval tartósítva befőttes üvegben, a teteje olajjal befedve.) Szóval legyen jó pikáns az a szósz - már aki szereti ugye :). Tehát mindezt a cuccot fogod, és botmixerrel jól összedolgozod, sima folyékony állagúra. Ezek után könnyen előfordulhat az, ami velem is előfordult, hogy ez még így nem elég krémes állagú, hanem kicsit hígabb, ez esetben besűríted egy kis keményítővel.
Mire mindezzel végzel, már talán megszilárdult a polenta is. Ha igen, akkor fogsz egy bögrét, és a szájával kis korongokat szaggatsz belőle, amiknek forró zsiradékban mindkét oldalukat aranybarnára sütöd - na és itt van az a pont, amikor, ha nem úgy csináltad, akkor most egyujjnyi vastag korongokat kellene elérni valahogy :). Itt ugye azzal fogsz szembesülni, hogy lesz némi "tésztamaradékod". Ezzel egyszerűen annyi a teendő, hogy megfogod, összegyúrod, és korongot formázol belőle; úgy mint bármely más tésztával, a polentával is gyönyörűen sikerül - nekem legalábbis sikerült, ugyanúgy összeállt utána mintha szét se szedtem volna...:) Nos ennyi, sok sikert és jó étvágyat hozzá!

2010. július 7., szerda

Hamis zöldséges "omlett"


Régóta foglalkoztat a csicseriborsóliszt, mint a tojás alternatívája bizonyos ételekben - amit nem én találtam ki, hanem több receptet is olvastam már, amiben omlett- vagy rántottaszerű dolgokat készítenek belőle - , csakhogy mindegyik receptben volt valami ami nekem nem tetszett, vagy nem ehetem/eszem meg. Így jó ideje kísérletezgetek már vele, hogy hogy lehetne a csicseriborsólisztből készült masszát keményre sütni, de ezidáig arra jutottam, hogy sehogy. Nekem legalábbis mindig szétesett, csak úgy sikerült belőle szilárd lepényeket sütnöm, ha kevertem hozzá még valamit. Szóval így tettem most is. (De nem adom fel, nem tettem le róla, hogy egyszer sütök még olyat is amiben nincs más...:)) Így hát a spontán recept a következő lett végül (kép holnap lesz :)):

Hozzávalók (kb. 4 személyes adaghoz):
Ezekből kb. fél-1 bögrével raktam bele:
csicseriborsóliszt
durumliszt
kukoricadara
reszelt mozzarella (kb. 10 dkg)
2 pohár natúr joghurt
tetszés szerinti zöldségek (mindegyikből 1-másfél maréknyi, én most vöröshagyma, lilahagyma és sárgarépa csíkokat, illetve kukoricát, cukorborsót és sárgahüvelyű zöldbabot tettem bele)

Elkészítés:
A zöldségeket valamilyen zsiradékban nagyjából megpárolod/sütöd (úgy jó ha még éppen roppanós). Egy jó tipp teljesen kezdőknek, amit én is még csak nemrég alkalmazok: a zsiradékba szoktam tenni a fűszert, akkor valahogy sokkal jobban eloszlik a zöldségeken (most éppen grillt tettem bele, jó sokat). A többi hozzávalóból kikevered a masszát, teszel ebbe is fűszert (én ebbe már csak fokhagymasót és sót tettem mert a zöldségnek elég íze volt - ennek az állaga akkor jó,, ha mondjuk olyan főzelék sűrűségű, szóval addig korrigáld a mennyiségeket amíg ezt el nem éred :)), majd ráöntöd a zöldségekre, mielőtt még szilárdulni kezdene gyorsan összekevered, hogy jól elvegyüljön benne a zöldség, majd szép aranybarnára sütöd. Erre az egyik módszer, ha teflonserpenyőben sütöd, ekkor viszont célszerű megfordítani ahhoz hogy jól átsüljön, ami ha nagy átmérőjű serpenyőt használsz, nem egy egyszerű művelet, mert könnyen széteshet közben. Így sokkal egyszerűbb az - úgyhogy páromnak a második adagot már én is így készítettem - , ha sütőben sütöd. Ekkor nem szükséges megfordítani sem, ha úgy oszlatod el a tepsiben, hogy ne legyen túl vastag. (Mondjuk olyan fél-1 centi vastagságú az szerintem jó.) Nekem finomabb lett ennek a végeredménye, mint amit serpenyőben sütöttem, arról nem beszélve hogy kényelmesebb...jó étvágyat hozzá!

2010. április 3., szombat

Zöldségkrémes batyu


Ezt tegnapelőtt csináltam magamnak munkába, meg aznap este páromnak, és oly nagy sikere volt nála, hogy ő maga javasolta h "ezt fel kéne tenned a blogodba", úgyhogy most felkerül. Fénykép erről sem készült sajnos, de majd legközelebb...:)

Szóval amit használtam hozzá:
3-4 szem burgonya
1 szál póréhagyma
1 marék brokkoli
1 marék sárgarépa
1 marék karfiol
2-3 ek. natúr joghurt
5-10 dkg mozzarella
durumliszt (ebből nem szoktam én se kimérni konkrét mennyiséget, csak gyúrom belőle a tésztát folyamatosan - általában többször kell - amíg el nem fogy a krém, most ha jól emlékszem elég sokat, úgy 30-40 dekát vagy talán fél kilót is elhasználhattam szerintem - viszont ebből párom és én is háromszor jóllaktunk.)

Elkészítés:
A feldarabolt zöldségeket puhára főzöd - vagy természetesen még jobb, ha párolod - , majd botmixerrel pépesíted, hozzákevered a joghurtot, a reszelt mozzarellát, tetszés szerint ízesíted. A durumlisztből tésztát gyúrsz - csak keversz hozzá vizet, sót és olajat és kemény tésztává gyúrod, olyanra hogy már ne ragadjon. Diónyi nagyságú golyókat tépkedsz belőle, amiket a lehető legvékonyabbra nyújtasz - csak annyira hogy még ne szakadjon. Töltesz mindegyikbe egy-két evőkanál tölteléket, amennyi belefér, majd átlósan ráhajtod az egyik sarkát a másikra, úgy hogy nagyjából háromszögletű batyukat kapj. Mindkét felüket forró olajban aranybarnára sütöd - figyelni kell rá mert a durumliszt nagyon hamar megég! Jó étvágyat!

2010. február 19., péntek

Nos, most, hogy eltávozott az életterünkből a Húsevő :D, ismét nekiláthattam alkotni...mostanában mondjuk nem vagyok túl kreatív de próbálkozom nagyon...:) Szóval most egy ilyet csináltam. Már a múltkor próbálkoztam vele, az is egészen hasonló volt ehhez, tekintve, hogy akkor használtam életemben először rizslapot, úgyhogy még nem merek annyira bátran kísérletezni vele, de majd fogok szerintem, mert nagyon finom...ehhez most a következőket használtam (ebből kettőnknek másfél adag lett, szóval mondhatjuk, hogy 3 személyre való adag):

17 rizspapír (nekem négyszögletes van de biztosan jó kerekkel is)
10 dkg rizstészta
15 dkg sárgarépa
15 dkg póréhagyma
15 dkg cukkini
1 nagyobb fej vöröshagyma
1 nagyobb fej (nekem 2 kisebb volt) lilahagyma
1 pohár natúr joghurt
fél citrom leve

A rizstésztát forró vízbe teszed és 10-15 percig, vagy amíg megpuhul, áztatod (de nem tűz fölött!). Ha kész, szűrőbe teszed. A cukkinit és a sárgarépát felkockázod (én a cukkinit nagyobbra, a sárgarépát kisebbre vágtam, mivel az nehezebben puhul), a póréhagymát félkarikákra (kb. fél centis) vágod, a többi hagymát szintén (én mostanában így szeretem a hagymát, de persze kockázni is lehet). Ezeket felteszed kevés olajon egy serpenyőben sülni, közben megcsinálod a mártást hozzá. A joghurtot elkevered a citromlével, teszel bele fokhagymasót, én most kicsit pikánsra próbáltam volna csinálni - megjegyzem nem annyira sikerült mert szokásomhoz híven nem fűszereztem meg eléggé, na de még mindig jobb mintha ehetetlenül fűszeres lenne :) -, úgyhogy tettem bele chili con carne fűszerkeveréket is (ez ugye a mexikói chilis bab-hoz való fűszer, szóval minden, csak nem ázsiai, de nem akartam csak sima chilit beletenni, gondoltam feldobom egy kicsit, egészen passzol bele szerintem egyébként). Ha megsült a zöldség, hozzákevered a rizstésztához, belekevered a szószt is, majd nekilátsz hajtogatni. Ezt én a következőképpen szoktam csinálni (az túlzás hogy szoktam, mivel nekem is ez volt a második alkalom, de ez így bevált eddig mindenesetre): fogok egy lehetőleg négyszögletes - persze ugyanúgy megfelel a célnak a kerek is, csak ezzel kényelmesebb - tűzálló edényt (nem kell túl nagy, éppen csak akkora, hogy jól elférjen benne egy rizslap, nekem ez egy grillserpenyő például), nem kell túl mélynek sem lennie. 2-3 centiméternyi vizet öntök az aljára és felforrósítom - csak annyira hogy még elbírja a kezem, én rá szoktam tenni a lehető legkisebb lángra, és ha kezd már kihűlni akkor újramelegítem - lehet hogy valakinek langyossal is működik de én azt figyeltem eddig meg, hogy a forró vízben sokkal könnyebben megpuhul a rizslap. A konyhapultra kikészítem magam mellé a rizslapokat, egy akkora deszkát, hogy elférjen rajta egy, a tölteléket és egy tiszta konyharuhát. Fogom az első rizslapot, belemártom a vízbe, kb. 5-6 másodpercig lent tartom - néhány darab után kitapasztalja az ember hogy mikor jó (tipp: ha túlázott azon nem lehet mondjuk segíteni, viszont ha valamelyik része túl merev akkor azt még megkenem egy kicsit vízzel) , majd kiveszem, ráteszem a deszkára, a konyharuhát rányomom egy pillanatra hogy leitassam a felesleges nedvességet, majd ráteszek az alsó felére (kb. 1-2 centire az alsó szélétől), vízszintesen pedig középre másfél-két evőkanálnyi tölteléket - kinek mennyi fér bele, erre is hamar rá lehet érezni - a jobb és bal oldalán a szélső egy centit behajtom, majd alulról felfelé elkezdem feltekerni. Vékonyan kiolajozott sütőlemezre teszem. Ezt megcsinálom mindegyikkel, majd előmelegített sütőben szép világosbarnára sütöm mindkét felüket (félidőben megfordítom). Ki lehet próbálni bő olajban sütve is mert az sokkal gyorsabb, és ha jól emlékszem ropogósabb is lett a végeredmény, de én most azért csináltam másodszorra sütőben inkább, mert azt tapasztaltam a múltkor a bő olajban sütésnél, hogy borzalmasan megszívja magát olajjal a rizslap, és hiába csepegtettem le utána, nagyon olajos volt. Én mondjuk különösen irtózom az olajban tocsogó dolgoktól, de ha valakit nem zavar akkor úgy tényleg gyorsabb. Így sütőben sütve azt kell mondjam lényegesen kevésbé olajos volt, még így is, hogy megkentem még a tetejüket is külön vékonyan olajjal, mert nem tudtam, hogy viselkedik sütőben a rizslap és nem akartam hogy megégjen, de legközelebb már ezt is kihagyom, sőt, a tepsi alját is csak nagyon-nagyon vékonyan kenem meg, mert nem nagyon égnek meg. Kész, jó étvágyat!:)

2010. február 15., hétfő

Hát ez egy végtelenül egyszerű recept, de bevallom őszintén, hogy amikor egyedül vagyok itthon és csak magamnak főzök, akkor sokszor eszem ilyeneket mert nincs mindig kedvem magamnak pepecselni...
A héten nem tudom mennyit fogok írni egyébként, mert kicsit nehéz ügy lesz ez a hét kaja szempontból. Ugyanis a párom húsevő barátja nálunk fog most pár napig "lakni", így a fiúknak most olyan kaja lesz ami ha nem is feltétlenül hús - lévén hogy ugye a párom is vega - , de legalábbis az én táplálkozási elveimnek semmiképp sem felel meg, így ezeket nem is fogom ide feltenni, tekintve hogy én nem ezt eszem. És miután két férfinak főzök - lehet hogy naponta többször is - , lehet, hogy magamnak már nem lesz kedvem túl "nagyszabású" kajákat csinálni, azaz nem biztos hogy megosztásra érdemesek lesznek (merthogy próbálom azért ezt is figyelembe venni a bejegyzéseknél). De ez majd kiderül...:) Addig is itt van ez a kis egyszerű receptecske:

Hozzávalók (egy főre):
fél zacskó tészta (a 250 g-os fele, tehát kb. 125 g, lehetőleg durumtészta, de még jobb, ha barna)
1 pohár natúr joghurt
1 fél kis doboz sűrített paradicsom (a 70 g-os fele, hozzáadott cukor nélküli, mert azt hiszem olyan is van...persze hogy a másik felével mit csinálok azt még nem tudom...:D)
sörélesztő pehely (kb. 1 kis maréknyi)

Elkészítés:
A tésztát kifőzzük (én al dente szeretem, de ki ahogy érzi), a joghurtot és a paradicsomsűrítményt kis lángon összekeverjük (persze bele lehet az egész dobozzal is rakni, csak nekem úgy már túl "pikáns" lett volna), megfűszerezzük (nálam só, fokhagymasó, Spar-os zöldfűszer, de nem a 8 zöldfűszer, hanem van egy olyan is, hogy "olasz zöldfűszer keverék"), beletesszük a sörélesztőt. Ezzel kapcsolatban annyit mondanék el, hogy sok helyen láttam már, hogy sokaknak nem ízlik, mert hogy nagyon hasonlít a sörre és/vagy az élesztőre. Az első amit én kipróbáltam az sem volt túl finom, de aztán olvastam valahol, hogy van egy olyan márka, ami sokkal finomabb mint a többi, és az szinte egyáltalán nem hasonlít egyikre sem. Ez pedig a Solstar. Kipróbáltam, és tényleg így van, ez kifejezetten finom, úgyhogy én azóta ezt veszem, szerintem ezt érdemes először megkóstolni. (Persze lehet, hogy van másik márka is ami jó, de hát én már csak ilyen kis márkahű vagyok; minek váltanék ha nekem ez bevált?:)) Szóval jól összekutyuljuk a dolgokat, ha túl hígnak látszik akkor besűrítjük egy kis keményítővel, és kész is.