A következő címkéjű bejegyzések mutatása: laktovega. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: laktovega. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. február 27., szombat

Nos, jó időre eltűntem most, nem nagyon értem rá az utóbbi időben...plusz voltam otthon szüleimnél és párom anyukájánál vidéken 3 napot, ahol úgy el lettünk látva kajával, hogy azóta nem is főztem, pedig már 4 napja hazajöttünk...:) Előtte még mielőtt elmentünk volna, illetve otthon anyuméknál alkottam recepteket, azokat most megosztom addig is Veletek, míg vissza nem zökkenek a háziasszony létbe...:)

Szóval ez a következőképpen készült. Hosszú idő után először vettem egy nagy levegőt, és végre újra megpróbálkoztam a szejtán szeletekben való sütésével. Hát, a végeredmény - bár a belseje így is gumis, de azt amennyire én tudom teljesen nem is lehet elkerülni - fényévekkel jobb lett, mint amikor először csináltam, mert legalább a külseje jó ropogós volt.

Hozzávalók:
fejenként néhány szejtán szelet (2-3)
50-60 dkg burgonya
20-30 dkg durum liszt (a lényeg, hogy kb. 30-al legyen kevesebb, mint a krumpli)
1 tojás sárgája
kevés vaj (néhány evőkanálnyi)
1/2 - 3/4 doboz zabtejszín
1 közepes fej hagyma
2-3 gerezd fokhagyma

Elkészítés:
A szejtán szeleteknek készítek egy olajos fűszeres pácot (én grill fűszerkeveréket tettem bele), beleforgatom őket, majd ráfektetem sorban egy tányérra, ráteszek feszesen egy folpackot és állni hagyom (én be szoktam tenni a hűtőbe). A krumplit megpucolom, nagyobb kockákra vágom, és sós vízben megfőzöm. Ha kész, leszűröm és áttöröm. A vajat kicsit felolvasztom, hozzákeverem a tojássárgáját - én ebbe a folyadékba szoktam tenni a fűszereket is, szerintem így jobban eloszlik az íze a masszában amikor összegyúrom, ez esetben tettem bele sót, borsot, és őrölt majorannát -, majd mehet bele a liszt is, és az egészet összegyúrom homogén masszává. Kis golyókat formázok belőle - azt bele kell kalkulálni, hogy főzés közben egy kicsit még megnőnek - azokat még beleforgatom lisztbe, majd villával mindet megszúrom. Fűszeres vízben kifőzöm őket (én Alnaturás zöldségleves kockát szoktam beletenni), majd leszűröm, és kevés olívaolajjal meglocsolom. A szószhoz a hagymát kockákra vágom, kevés olajon vagy vajon megfuttatom, leöntöm egy icipici vízzel, épp hogy csak ellepje, belenyomom a fokhagymát, és puhára párolom. (Az nem baj, ha marad rajta egy kevés víz.) Teszek bele kevés tejszínt, és az egészet botmixerrel jól összekeverem, hogy a hagymadarabok eltűnjenek belőle. Teszek még hozzá tejszínt - összesen annyi legyen benne, hogy eltűnjön a szószból a nagyon markáns hagymaíz, ez relatív, hogy ezt ki mikor érzi). Én tettem bele még némi pirított szezámmagot is, de nem éreztem úgy, hogy hiányozna belőle ha kihagytam volna...:) Tetszés szerint ízesítem, teszek bele zöldfűszereket - én ha jól emékszem sörélesztő pelyhet is tettem bele - jól összekeverem, kész.
A szejtánt kiveszem a hűtőből, olajat melegítek serpenyőben - nem keveset de nem is sokat, annyit, hogy félig ellepje az alját. Beleteszem a szejtánokat, és mindkét felüket szép barnára sütöm. Jó étvágyat!

2010. február 19., péntek

Nos, most, hogy eltávozott az életterünkből a Húsevő :D, ismét nekiláthattam alkotni...mostanában mondjuk nem vagyok túl kreatív de próbálkozom nagyon...:) Szóval most egy ilyet csináltam. Már a múltkor próbálkoztam vele, az is egészen hasonló volt ehhez, tekintve, hogy akkor használtam életemben először rizslapot, úgyhogy még nem merek annyira bátran kísérletezni vele, de majd fogok szerintem, mert nagyon finom...ehhez most a következőket használtam (ebből kettőnknek másfél adag lett, szóval mondhatjuk, hogy 3 személyre való adag):

17 rizspapír (nekem négyszögletes van de biztosan jó kerekkel is)
10 dkg rizstészta
15 dkg sárgarépa
15 dkg póréhagyma
15 dkg cukkini
1 nagyobb fej vöröshagyma
1 nagyobb fej (nekem 2 kisebb volt) lilahagyma
1 pohár natúr joghurt
fél citrom leve

A rizstésztát forró vízbe teszed és 10-15 percig, vagy amíg megpuhul, áztatod (de nem tűz fölött!). Ha kész, szűrőbe teszed. A cukkinit és a sárgarépát felkockázod (én a cukkinit nagyobbra, a sárgarépát kisebbre vágtam, mivel az nehezebben puhul), a póréhagymát félkarikákra (kb. fél centis) vágod, a többi hagymát szintén (én mostanában így szeretem a hagymát, de persze kockázni is lehet). Ezeket felteszed kevés olajon egy serpenyőben sülni, közben megcsinálod a mártást hozzá. A joghurtot elkevered a citromlével, teszel bele fokhagymasót, én most kicsit pikánsra próbáltam volna csinálni - megjegyzem nem annyira sikerült mert szokásomhoz híven nem fűszereztem meg eléggé, na de még mindig jobb mintha ehetetlenül fűszeres lenne :) -, úgyhogy tettem bele chili con carne fűszerkeveréket is (ez ugye a mexikói chilis bab-hoz való fűszer, szóval minden, csak nem ázsiai, de nem akartam csak sima chilit beletenni, gondoltam feldobom egy kicsit, egészen passzol bele szerintem egyébként). Ha megsült a zöldség, hozzákevered a rizstésztához, belekevered a szószt is, majd nekilátsz hajtogatni. Ezt én a következőképpen szoktam csinálni (az túlzás hogy szoktam, mivel nekem is ez volt a második alkalom, de ez így bevált eddig mindenesetre): fogok egy lehetőleg négyszögletes - persze ugyanúgy megfelel a célnak a kerek is, csak ezzel kényelmesebb - tűzálló edényt (nem kell túl nagy, éppen csak akkora, hogy jól elférjen benne egy rizslap, nekem ez egy grillserpenyő például), nem kell túl mélynek sem lennie. 2-3 centiméternyi vizet öntök az aljára és felforrósítom - csak annyira hogy még elbírja a kezem, én rá szoktam tenni a lehető legkisebb lángra, és ha kezd már kihűlni akkor újramelegítem - lehet hogy valakinek langyossal is működik de én azt figyeltem eddig meg, hogy a forró vízben sokkal könnyebben megpuhul a rizslap. A konyhapultra kikészítem magam mellé a rizslapokat, egy akkora deszkát, hogy elférjen rajta egy, a tölteléket és egy tiszta konyharuhát. Fogom az első rizslapot, belemártom a vízbe, kb. 5-6 másodpercig lent tartom - néhány darab után kitapasztalja az ember hogy mikor jó (tipp: ha túlázott azon nem lehet mondjuk segíteni, viszont ha valamelyik része túl merev akkor azt még megkenem egy kicsit vízzel) , majd kiveszem, ráteszem a deszkára, a konyharuhát rányomom egy pillanatra hogy leitassam a felesleges nedvességet, majd ráteszek az alsó felére (kb. 1-2 centire az alsó szélétől), vízszintesen pedig középre másfél-két evőkanálnyi tölteléket - kinek mennyi fér bele, erre is hamar rá lehet érezni - a jobb és bal oldalán a szélső egy centit behajtom, majd alulról felfelé elkezdem feltekerni. Vékonyan kiolajozott sütőlemezre teszem. Ezt megcsinálom mindegyikkel, majd előmelegített sütőben szép világosbarnára sütöm mindkét felüket (félidőben megfordítom). Ki lehet próbálni bő olajban sütve is mert az sokkal gyorsabb, és ha jól emlékszem ropogósabb is lett a végeredmény, de én most azért csináltam másodszorra sütőben inkább, mert azt tapasztaltam a múltkor a bő olajban sütésnél, hogy borzalmasan megszívja magát olajjal a rizslap, és hiába csepegtettem le utána, nagyon olajos volt. Én mondjuk különösen irtózom az olajban tocsogó dolgoktól, de ha valakit nem zavar akkor úgy tényleg gyorsabb. Így sütőben sütve azt kell mondjam lényegesen kevésbé olajos volt, még így is, hogy megkentem még a tetejüket is külön vékonyan olajjal, mert nem tudtam, hogy viselkedik sütőben a rizslap és nem akartam hogy megégjen, de legközelebb már ezt is kihagyom, sőt, a tepsi alját is csak nagyon-nagyon vékonyan kenem meg, mert nem nagyon égnek meg. Kész, jó étvágyat!:)

2010. február 15., hétfő

Hát ez egy végtelenül egyszerű recept, de bevallom őszintén, hogy amikor egyedül vagyok itthon és csak magamnak főzök, akkor sokszor eszem ilyeneket mert nincs mindig kedvem magamnak pepecselni...
A héten nem tudom mennyit fogok írni egyébként, mert kicsit nehéz ügy lesz ez a hét kaja szempontból. Ugyanis a párom húsevő barátja nálunk fog most pár napig "lakni", így a fiúknak most olyan kaja lesz ami ha nem is feltétlenül hús - lévén hogy ugye a párom is vega - , de legalábbis az én táplálkozási elveimnek semmiképp sem felel meg, így ezeket nem is fogom ide feltenni, tekintve hogy én nem ezt eszem. És miután két férfinak főzök - lehet hogy naponta többször is - , lehet, hogy magamnak már nem lesz kedvem túl "nagyszabású" kajákat csinálni, azaz nem biztos hogy megosztásra érdemesek lesznek (merthogy próbálom azért ezt is figyelembe venni a bejegyzéseknél). De ez majd kiderül...:) Addig is itt van ez a kis egyszerű receptecske:

Hozzávalók (egy főre):
fél zacskó tészta (a 250 g-os fele, tehát kb. 125 g, lehetőleg durumtészta, de még jobb, ha barna)
1 pohár natúr joghurt
1 fél kis doboz sűrített paradicsom (a 70 g-os fele, hozzáadott cukor nélküli, mert azt hiszem olyan is van...persze hogy a másik felével mit csinálok azt még nem tudom...:D)
sörélesztő pehely (kb. 1 kis maréknyi)

Elkészítés:
A tésztát kifőzzük (én al dente szeretem, de ki ahogy érzi), a joghurtot és a paradicsomsűrítményt kis lángon összekeverjük (persze bele lehet az egész dobozzal is rakni, csak nekem úgy már túl "pikáns" lett volna), megfűszerezzük (nálam só, fokhagymasó, Spar-os zöldfűszer, de nem a 8 zöldfűszer, hanem van egy olyan is, hogy "olasz zöldfűszer keverék"), beletesszük a sörélesztőt. Ezzel kapcsolatban annyit mondanék el, hogy sok helyen láttam már, hogy sokaknak nem ízlik, mert hogy nagyon hasonlít a sörre és/vagy az élesztőre. Az első amit én kipróbáltam az sem volt túl finom, de aztán olvastam valahol, hogy van egy olyan márka, ami sokkal finomabb mint a többi, és az szinte egyáltalán nem hasonlít egyikre sem. Ez pedig a Solstar. Kipróbáltam, és tényleg így van, ez kifejezetten finom, úgyhogy én azóta ezt veszem, szerintem ezt érdemes először megkóstolni. (Persze lehet, hogy van másik márka is ami jó, de hát én már csak ilyen kis márkahű vagyok; minek váltanék ha nekem ez bevált?:)) Szóval jól összekutyuljuk a dolgokat, ha túl hígnak látszik akkor besűrítjük egy kis keményítővel, és kész is.

2010. február 11., csütörtök

Jelentem megvolt az első olyan kísérlet, ami nem egészen úgy sült el, ahogy szerettem volna. Ez azért érdekes, mert ez egy olyan étel, amit többször készítettem már különböző kombinációkban, és eddig még mindig elsőre sikerült. Az történt ugyanis, hogy most valamiért nem nagyon akartak összeállni a kis fasírtjaim. Ennek több oka is lehet. Vagy az volt a baj, hogy ilyen 3 féle rizsből készült keveréket amiről lentebb írok még nem tettem bele soha, és lehet, hogy ezek olyan rizsek amik kevésbé tapadnak össze (Lehet, hogy rizottórizsből kellene ezt a receptet csinálni inkább? Hm...érdekes, ezt is kipróbálom majd...). A másik probléma amit el tudok képzelni, hogy a sajtot későn tettem bele (tekintve, hogy eredetileg nem akartam beletenni, de láttam félúton, hogy ez most így kötőanyag nélkül nem igazán akar összeállni, pedig én úgy emlékszem, hogy volt már olyan, hogy anélkül is sikerült), így már nem volt meleg a massza, és nem olvadt el, tehát nem is kötötte jobban össze. Ma még teszek egy kísérletet rá, hogy megpróbáljam sütőben sütni, ha így sem megy akkor lépéseket teszek az ügyben...:) Konklúzió: inkább tegyetek bele kötőanyagot, akinek nincs baja a tojással azt, vagy laktovegák sajtot, mint már említettem, mert az nagyjából össze szokta tartani ha úgy kevered bele hogy elolvadjon. Én meg szerintem lenmagot fogok bele tenni (nagyon jó megoldás tojás helyett ha csak kötőanyag kell, még régebben olvastam ezt a trükköt valahol, már nem is emlékszem hol, és nagyon bevált, 1 evőkanál darált lenmag + 1 evőkanál víz nagyjából megfelel egy tojásnak). Nos akkor itt van, hogy most hogy nem sikerült, ennek fényében a szükséges módosításokkal meg lehet vele próbálkozni :), meg majd update-lek, hogy hogy végződött a maradék története...:D

Ez az étel egy véletlen eredménye egyébként, ugyanis egyszer csináltam a nagyon nagyszerű "Wok vegetáriánus ételek" című szakácskönyvemből egy receptet, amiben egy rizslepényt úgy kellett volna kisütni, hogy be van csomagolva egy félig megpárolt pórélevélbe. Csakhogy úgy esett a dolog, hogy az előírt mennyiségű pórélevél nálam kevésnek bizonyult, vagyis a felénél elfogyott, és több már nem is maradt mert felhasználtam az összeset, így ott álltam a konyhában tanácstalanul, hogy hogy lesz ebből most akkor "Rizslepény pórélevélben"? Így jobbhíján fogtam és kisütöttem a maradékot anélkül. Érdekes, mert ha a szükség nem visz rá, akkor magamtól soha nem jutott volna eszembe a rizst olajban kisütni, de a végeredmény olyannyira finom lett (finomabb mint a pórés társai), hogy azóta rendszeresen készítem, mert nagyon szeretjük, klassz ahogy a külseje megkérgesedik és jó ropogós lesz. A fűszereket meg az egyéb hozzávalókat meg végtelenféle módon lehet variálni, én most ezt éppen így készítettem - hát ez most nem jött be... :D Rizsből fele arányban jázmint használtam - általában mindenhez azt használok mert nagyon finom aromás íze van, igaz nem a legolcsóbb rizsfajta de ha viszonylag ritkán esztek, mint ahogy mi is, akkor jó sokáig elég - , illetve fele arányban a natura márkájú "rizskeveréket vadrizzsel", ebben barna rizs, parboiled (előgőzölt) rizs, és vadrizs van, és a Mediline-ban szoktam megvásárolni. (Ez egy "reformnagyker", aki még nem járt ott az mindenképp menjen el mert csuda dolgokat lehet ott kapni, én nem győztem betelni a sokmindennel amikor először ott jártam. Szinte minden alapanyagot ott veszek, kivéve amit a Nagycsarnoki Ázsia boltban mert csak ott lehet kapni - mivel a Mediline ugye nem a keleti alapanyagokra specializálódott -, meg kivéve amit csak a dm-ben lehet kapni (Alnatura).

Szóval a hozzávalók (ebből most egy elég nagy adag lett - 2 személyre persze - , legközelebb megfelezem):

Fűszeres zöldséges rizslepények
1 csésze rizs (amilyet szeretsz vagy a fenti kombináció)
1 kis marék az alábbi magvakból: szezám-, len-, napraforgó-, tökmag, és mandula (az a zacskós szeletelt változat)
1 és 1/2 csésze kukorica
1 csésze zöldbab (igazából ez is lehet másfél, de nekem pont egy csészényivel volt itthon)
1 fej vöröshagyma
1 fej lilahagyma
3 gerezd fokhagyma
5 dkg füstölt mozzarella

Gyártási procedúra:
A rizst felteszed főni. Ha az én kombinációmat használod akkor először tedd fel a keveréket, és ha félig megpuhult akkor tedd csak hozzá a jázmint. A főzővízbe én most egy fél leveskockát tettem (Alnatura zöldségleveskocka - dm), illetve lehet olyat kapni, hogy "rizs fűszerkeverék", szintén a Mediline-ban (hihetetlenül jó fűszerkeverékeik vannak egyébként, én imádom őket, bolognaitól kezdve sültburgonyán és fűszervajon keresztül forralt borig mindenfélét lehet kapni), abból tettem bele jó bőven, illetve a már említett 8 zöldfűszer keverékből - igen, jól látjátok, ez nagy kedvencem és előszeretettel teszek szinte mindenbe...:D Szóval amíg a rizs fő, száraz serpenyőben megpirítom a magvakat, majd félreteszem. Serpenyőbe kis olaj, kockázott hagymák bele, megfuttat, fokhagyma belenyom, zöldségek bele, majd icipici víz, fűszerek (momentán só, kurkuma - ez csak azért mert a rizses keverékben is van és gondoltam harmonizáljon :), illetve natúr vegamix), fedő, készre párol. Egyébként a zöldségeket a rizzsel együtt is meg lehet főzni persze, sőt, általában én is így teszek, de most valamiért elfelejtettem hozzárakni...:D Kicsit hagyod hűlni, hogy ne füstöljön a tenyered amikor hozzányúlsz :D, majd kis fasírtkákat formázol belőle és kevés olajon mindkét felét barnára sütöd - hát nekem most ugye igazán apró fasírtjaim lettek mivel a fele szétesett a sütés közben. Fénykép sajnos nem készült róla - nem azért mert annyira szörnyen nézett ki, bár ez is igaz részben :D - , mivel lemerült az elem a fényképezőgépben és nem volt itthon másik...Na, majd jövök a fejlesztésekkel...:)

UPDATE: Nos, sikerült orvosolnom a problémát. A lenmag-víz keverék ezzel is csodát művelt, mint eddig mindig ha ilyen problémám volt, hogy nem állt össze valami. Én nem tudom, hogy mitől van ez, vagy ki volt az az okos aki ezt kitalálta, de nekem eddig minden alkalommal kiválóan bevált kötőanyagnak tojás helyett, most is. Azért mégis sütőben sütöttem a biztonság kedvéért, mert így könnyebb volt vele bánni. Mindenesetre kijelenthetem, hogy a fenti recept ebben a formában működőképes ha raktok hozzá lenmagot (én most kb. 3 ek lenmagból készült keveréket tettem bele). Nem volt kedvem sokat pepecselni vele, úgyhogy ilyen jó nagy pacsmagokban sütöttem ki, de persze lehet kisebbeket is csinálni - én is máskor úgy szoktam. Hozzátenném, hogy aki mondjuk normál fasírthoz szokott és nem nagyon csinált még zöldségekből vagy pláne rizsből, az ezt így is mindenképpen túl laza szerkezetűnek, "szétesősnek" fogja találni, tehát ez így ebben a formában sem lesz egy borzasztóan masszív massza, amivel egymást is lehet dobálni, vagyis vigyázni kell rá sütés közben, főleg fordításnál (minél nagyobb lapát!). Tojással készítve - én legelőször még úgy csináltam - viszont ha jól emlékszem egészen masszív volt. Még lehet próbálkozni zsemlemorzsával is esetleg ha valakinek nem áll össze, vagy búzadarával - nekem az is sokszor bejött már, vagy valamilyen lisztet is lehet bele tenni - nekem ezekkel annyi a problémám, hogy mind befolyásolják valamennyire a végeredmény ízét, míg a lenmag nem annyira, pláne hogy ebben meg amúgy is volt már.

2010. február 3., szerda

Íme itt a következő. Ez egy tipikus "kényszerszülte" recept - ilyeneket fogtok nálam gyakran találni - ami egyszerűen csak azért találtatott ki, mert volt néhány felhasználásra váró hozzávalóm a hűtőben, nevezetesen a múltkori kajából maradt ricotta és zabtejszín, plusz múltkor csináltam egy hasonló dolgot - azt is muszájból találtam ki egyébként :D - rizzsel meg csak tejszínnel, és a párom a napokban emlegette, hogy az milyen finom volt, úgyhogy a lencse meg a csicseriborsó azért került bele, mert annak is az volt az alapja. A méricskélés most sem volt erős oldalam, úgyhogy bocs mindenkitől, de más módját választottam az arányok megadásának, remélem így is jó lesz ez még.

Szóval a hozzávalók a következők:
1/2 doboz ricotta (125 g)
2-3 ek. zabtejszín
1/2-1 bögre csicseriborsó
1-1 1/2 bögre lencse (én most vegyesen használtam vöröset és zöldet)
3 közepes burgonya
2-3 kisebb fej vöröshagyma

fokhagymasó
garam massala
esetleg 1/2-1 citrom leve

A csicserit és a lencsét előző nap beáztatod - a csicseriborsót szódabikarbónás vízben, így hamarabb fő - , majd felteszed a csicserit főni - szintén teszel a vízbe egy kis szódabikarbónát. Főzöd egy negyed-fél órát, majd egy másik tálban felteszed a lencsét is, pici vízzel, épphogy csak ellepje, teszel bele kis garam massalát, sót, fokhagymasót és főzni kezded. Amíg ezek főnek, felvágod kockákra a meghámozott burgonyát, és csíkokra a hagymákat, majd hozzáadod ezeket is a lencséhez, utánaöntöd a vizet - természetesen akkor utána is fűszerezel - , és puhára főzöd az egészet. (Jó, ha egy kevés víz marad rajta, hogy higítsa a szószt). Közben a csicseri is elkészül nagy valószínűséggel, de ha nem akkor értelemszerűen azt is addig főzöd, míg puha lesz, majd hozzákevered a többihez. Elkészíted a szószt. A ricottát és a tejszínt tűz fölött összekevered, teszel ebbe is ízlés szerint garam massalát, sót, fokhagymasót, esetleg citromlevet, ha pikánsra szeretnéd, majd az egészet hozzákevered a lencsés cucchoz. Picit összerottyanthatod esetleg, majd tálalod.

2010. január 31., vasárnap

Íme az első említésre méltó alkotásom amióta nekikezdtem a blogolásnak. Hozzátenném, hogy mivel még tapasztalatlan blogoló vagyok, a mennyiségeket itt sajnos nem tudom pontosan megadni, abból a banális okból, hogy elfelejtettem lemérni...:) Szóval aki nem szereti a nem pontos mennyiségeket az most ezt ne próbálja ki, de a jövőben majd nem felejtem ki a mérési műveletet...:D

A következőket használtam hozzá (2 személyre):
fél doboz ricotta (125 g)
3-4 ek zabtejszín
kb. 5 dkg reszelt mozzarella (én füstöltet használtam, nagyon feldobja)
8-10 dkg zöldborsó
8- 10 dkg zöldbab
8-10 dkg durumliszt (kb. annyi, hogy olyan 10-12 batyu legyen belőle)

Így készül:
Előmelegíted a sütőt. A zöldségeket felteszed párolódni - vagy főni ha főzni szoktad. A lisztet összekevered kis sóval és annyi vízzel, hogy kemény, de rugalmas tésztát kapj. (Mehet bele kicsi olaj is esetleg, de akkor kevesebb a víz mert az is folyadék ugye...) Kicsit félreteszed, amíg megcsinálod a tölteléket. A ricottát és a zabtejszínt felmelegíted és simára kevered. Belekevered a mozzarellát, tetszés szerint ízesíted, majd ha készek a zöldségek, azokat is belekevered. A tésztából kis golyókat tépkedsz, olyan diónyi nagyságúakat kb., és egyenként kinyújtod őket minél vékonyabb négyzetekre - de nem átlátszóra azért - , majd a közepébe beletöltesz néhány teáskanálnyi tölteléket, és behajtod a széleket, úgy, hogy kis batyukat kapj. (Páromnak ugyanezt már tekercsekben csináltam meg pár órával később, szóval az is egy variáció esetleg ha az jobban tetszik valakinek.) Egy kiolajozott tepsibe teszed a csomagocskákat, és addig sütöd, amíg kicsit megbarnulnak.